A modern magyar kulturális élet állapotáról, a Telex által megjelentetett vitatott zenei könyvről, valamint a közéleti-kulturális diskurzus radikalizálódásáról közölt markáns véleményt a Kalapács Blog.

Még jó, hogy van ez a Telex-es multikulti gyorstalpaló, nehogy véletlenül magunktól döntsük el, mit tartunk értékesnek... 😉

A szöveg alapvető kritikája szerint a kortárs kulturális közegben elmosódott a határ a szakmai teljesítmény és a puszta botránykeltés között. A szerző úgy véli, hogy a szellemi igénytelenség fokozatosan elfogadottá, majd divatossá és szakmailag is elismertté vált.

Külön nehezményezi, hogy a kritikus hangokat – amelyek hiányolják a valódi tehetséget, az életműveket vagy a következetes szakmai mércét – gyakran elintézik politikai címkékkel, például a „szélsőjobbos” bélyeggel.

A szoban forgó, a magyar könnyűzene történetét feldolgozó kötetet a szerző „ideológiai ízlésgyűjteménynek” és manipulált listának nevez, visszautasítva annak kulturális kánonként való legitimációját.

Úgy ítéli meg, hogy a progresszív kulturális közeg szélsőséges elfogultsága a minőség rovására megy, miközben a szerkesztőségek saját szellemi nagyságuk emlékműveit építik.

A bejegyzés záró részében a szerző párhuzamot von a kulturális folyamatok és a közélet állapota között, hangsúlyozva, hogy a valódi értékek függetlenek a sajtóban megjelenő listáktól és narratíváktól.

Ha a konkrét előadók, együttesek, formációk nevére is kíváncsi, olvassa el a blogbejegyzést!