A Handelsblatt német gazdasági lapnak adott nyilatkozatában a tisztviselő hangsúlyozta, hogy az érzékeny kormányzati és katonai létesítmények védelme érdekében minden gyártóra, így a Teslára is ugyanazoknak a szigorú biztonsági előírásoknak kell vonatkozniuk.

A nyilatkozat hátterében a német hadsereg (Bundeswehr) azon intézkedése áll, amely gyártótól függetlenül korlátozza az internetre csatlakoztatott gépjárművek parkolását és behajtását a katonai bázisok védett területeire.

A német Szövetségi Információbiztonsági Hivatal (BSI) adatai szerint az országban értékesített új autók többsége rendelkezik olyan kamerákkal, szenzorokkal és helymeghatározó rendszerekkel, amelyek képesek adatokat gyűjteni, majd azokat továbbítani a gyártók központi szervereire.

A kérdés nemzetközi és belpolitikai visszhangját tovább erősíti, hogy a Berlin közelében is jelentős gyárat üzemeltető Teslát az az Elon Musk vezeti, aki Donald Trump amerikai elnök közeli szövetségese.

A technológiai fejlődés és a nemzeti szuverenitás, valamint a nemzetbiztonsági érdekek metszéspontjában álló adatvédelmi aggályok világszerte vitákat generálnak. A biztonsági szakértők és a szabályozás szigorítását támogatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a külföldi tulajdonú technológiai vállalatok által gyűjtött adatok feletti kontroll hiánya sebezhetővé teheti a kritikus infrastruktúrát, függetlenül attól, hogy a gyártó szövetséges vagy rivális államban székel.

Ezzel szemben az autóipari szereplők és a digitalizáció támogatói azzal érvelnek, hogy a szenzorok és a folyamatos hálózati kapcsolat elsősorban a közlekedésbiztonságot, az önvezető funkciók fejlesztését és a felhasználói élményt szolgálják, a gyártók pedig szigorú adatvédelmi szabályozásoknak – például az európai GDPR előírásainak – megfelelően kezelik az információkat.

(éf, Fotó: Tesla)