November 11-én a parlamenti vizsgálóbizottság előtt Varga Judit egykori igazságügyi miniszter – a korábbi kormány megbízható embere – ismét személyesen is szóba hozta volt férjét, a jelenlegi miniszterelnököt. Az egyszülős családok nehézségeiről beszélve utalt arra a helyzetre, amikor „nem fizet az, akinek kellene a gyerekeiért fizetnie, mikor az anyjuk neveli őket”.

Magyar Péter, szokásához híven, azonnal a Facebookra rohant exkuzálni magát azt állítva, hogy „nem haragszik”, hálás a múltért és a három gyermekért, majd kommentben eldicsekedett azzal, hogy közös felügyelet és heti váltott nevelés mellett a bíróság kérésükre nem állapított meg tartásdíjat, ő mégis gáláns. Ezzel kérkedett a követői előtt: „600 ezer forintot fizetek a volt feleségemnek havonta”. Varga Judit viszont két szóval leoltotta: „Nem hinném…” – pontosan azzal a fordulattal, amit Magyar maga használt korábban, amikor kellemetlen kérdéseket akart elhessegetni.

A miniszterelnök ezután sietve májusi és júniusi átutalási képernyőket posztolt, de a nyári és őszi hónapokról hallgatott. Varga nyilvánosan kérte a többi bizonylatot is.

Ez a jelenet tökéletesen illusztrálja Magyar Péter labilis, nárcisztikus és uralkodásmániás személyiségét. Aki a hatalom megszerzése után is képtelen ellenállni annak, hogy magánéleti részleteket használjon politikai színjátékra, miközben a tényeket a saját érdekei szerint igazítja.

A közös felügyelet mellett „önkéntes” nagyvonalúságot hangoztat, miközben volt felesége – aki a korábbi kormányban is a családok érdekeit védte – nyilvánosan megkérdőjelezte ezt az állítást. Vagyis, gyakorlatilag a nyilvánosság előtt tette a kormányfőt ismét hiteltelenné.

A közösségi médiában a kommentekben az eset megítélése kapcsán visszaköszön a már annyiszor előkerült séma: a hatalom megszállottja mindent elkövet, hogy áldozatnak és nagylelkűnek tűnjön, miközben a valóság – Varga Judit szerint – ismét mást mutat.